A nyolc boldogságot olvasva, amelyet Jézus mintegy 2000 előtt mondott el, tűnődtem el azon, hogy mennyire más a Jézus meghirdette boldogság, és más-e a mai emberi boldogság vágya. Ma már más a közgondolkodás a boldogság fogalmáról, mint ami mellett Jézus tanúságot tett.

 

Ki ne ismerné Petőfi Sándor Téli világ című versét, amely a hidegben fagyoskodó, fázó, éhező emberekről szól, akiknek boldogság vágyát a költő így fogalmazza meg:

 

Barátságos meleg szobában.

 

Csakhogy ez afféle pillanatnyi boldogság, mert, ha elfogy a tűzifa, hideg lesz a szoba, elillan a boldogság is.

 

Sokak előtt ismert Harangozó Teri dala,

 

(Mert) minden ember boldog akar lenni,

 

A kék madár, amely Maurice Maeterlinck gyönyörű meséje nyomán a boldogság szimbóluma lett.

 

A mai ember a boldogságkeresésében nem a mesék titokzatos világában bolyong, hanem felméréseket készít, embereket kérdez meg, hogy a különböző élethelyzetekben lévők miért, mitől boldogok, vagy éppen boldogtalanok.

 

Olvasom, hogy az Egyesült Arab Emírségben boldogságügyi minisztériumot állítottak fel. A boldogságügyi miniszter fő feladata az lesz,

hogy a kormányzati politikát abba az irányba terelje, amely növeli a társadalom boldogságérzetét és elégedettségét, írta a Time.[1] Az ország elnökének Sheikh Mohammed bin Rashidnak nem titkolt célja, hogy országát öt évben belül a világ egyik legboldogabb országává tegye A boldogságügyi miniszter pedig ki is lehetne más, mint egy nagyon szép arab nő. A boldogságügyi minisztérium alapítása 2016-ban történt, majd 2021-ben kiderül összejött-e a projekt.

 

Felmérés készült arról, hogy hol a legboldogabbak az emberek a világon, és hol a legkevésbé. A 158-as lista élén Svájc áll, utána jön Izland, Dánia, Norvégia és Kanada. Magyarország a 104. A lista végén Szíria, és két afrikai ország áll, Burundi és Togo.[2]

Ki, mikor, hogyan és miért boldog, ezzel kapcsolatban számos közvéleménykutató intézet számtalan dokumentációt tett közzé, amelyek nem segítenek a Jézus által meghirdetett boldogságok mélyebb megismerésében. Mindegyikben közös, hogy bizonyos élethelyzetetek boldogtalanná, más élethelyzetek boldoggá teszik az embert. Egy darabig.

 

Az emberi test szakértői azt is megállapították, hogy az emberi szervezetben az un. boldogsághormonok elszaporodása kelti a boldogság érzetét. Boldogsághormonok pedig különböző módon vihetők be a szervezetbe, a vörösbortól a csokoládéig, a dohányzástól a kábítószerig stb.

 

Csakhogy Jézus nem azokról a boldogságokól beszélt, amelyet bármiféle hormonok, vagy ételek idézhetnek elő.

 

Igaz az, hogy minden földi nemes boldogság pillanat a mennyei boldogság elillanó suhanása a mi tér – idő világunkban. Amiben itt kicsiben, ott majd nagyban lehet része az embernek. Ami itt pillanatnyi, az ott örökkévaló. Ami itt elkezdődik, ott kiteljesedik.

 

Jézus ismeri az emberi életet. Ismeri annak boldog és fájdalmas pillanatait is, hiszen teljes értékű emberként élte át azokat. Pontosan tudja melyik az a földi boldogság vagy fájdalompillanat, ami odaát égi boldogsággá teljesik ki és soha véget nem ér.

 

A nyolcból csak kettő felidézésével szeretném ezt a gondolatot érzékeltetni. Kezdem mindjárt az elsővel, a legrejtélyesebbel „boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” A „lélekben szegény” nem azt jelenti, hogy valaki földönfutó, ágrólszakadt, hajléktalan. Ez inkább a testben szegény.

 

Hogy világos legyen a lélekben szegény fogalma, tisztázni kell, hogy bibliai értelemben ki a gazdag. Eszerint gazdag az, aki eltelt, öntelt és úgy gondolja, hogy boldogságát mindenkitől függetlenül megszerezheti és megőrizheti.

 

Ezzel szemben a szegény az, aki állandó „ügyfele” az Úrnak, mert folytonosan elé tárja ínséges helyzetét és kéréseit. Aki érti, Jézus szavait „nálam nélkül semmit sem tehettek”[3]. Ennek értelmében a lélekben szegénység „lelki beállítottság”.[4] A lélekben szegények azok, akikben a szegénység magát a lelket is érinti. A gazdasági helyzetüktől függetlenül egyedül a lélekben szegények érdemlik meg a szegény nevet, mégpedig Istenre nyitottságuk okán.

 

Isten iránti éhség a lelki szegénység. Olyan éhség, amit csak Isten tud csillapítani, valamennyire itt a földön, a maga teljességében odaát, amikor elfoglalja a lakást, amit Jézus ment el készíteni számára. Igazában az a lelki szegény, aki éhezik a jó, a szép, az igazság és a szeretetet után. Ez az éhséget Isten ültette belénk, mert olyannak teremtett bennünket, hogy csak ezeknek a kielégítésével lesz teljes értékű az emberi élet. Példát adnak erre a földi gazdagságban élő szentek, mint pl. boldog Batthyány László. A dúsgazdag magyar mágnás, aki hatalmas vagyona ellenére lélekben mégis szegény volt, mert szomjazta az Istent. Az Isten-szomjúság az vágy, amit csak ő tud kielégíteni.

 

A második boldogság „boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld”. A történelem tanúsága szerint a földet nem a szelídek szokták birtokba venni, hanem az erőszakosok, a hatalmasok. Akiknek pénzük és hadseregük van, akik a nagyobb és még nagyobb hatalomra éhesek. Az ilyenek pedig egyáltalán nem szelídek, hanem erőszakosak, agresszívek, leigázók és kizsákmányolók.

 

Ennek a boldogságnak a megértéséhez is szükséges tudni, hogy bibliai értelemben ki a szelíd? A szelíd az, aki tudatában van élethelyzetének és ezért igények, követelések és önteltség nélkül éli az életét. A nekik juttatott örökség a „föld”, ami, miként az első boldogság esetében is az országot, azaz a messiási áldások elnyerését jelenti.

 

A szelídeknek ígért föld, ugyanaz, mint ami az ószövetségben a pátriárkáknak és az egyiptomi rabszolgaságból kivonuló izraelitáinak szóló ígéretekben is szerepel. Ebben az esetben a szelídeknek a megígért „föld” nem más, mint a biztonság, az isteni barátság és oltalom szimbóluma.[5] „Aki hozzám folyamodik, az örökli az országot, és részt kap szent hegyemen”, olvassuk Izaiás prófétánál.[6] Annak az embernek, aki félei az Urat „utódai öröklik a földet”[7] énekli a zsoltáros.

 

A Jézus által meghirdetett gondolkodásmód és életforma az emberben rejlő adottságok kibontakozásának a közege. Így látja ezt ma is számos gondolkodó. Müller Péternél olvastam „A szelídség a szinte észrevétlen befolyásolás titka. Szelídséggel lehet finoman eloszlatni az ellenállást, formálni, terelni a merevnek tűnő körülményeket. A szelídség ereje azért hatásos, mert nem szül ellenállást.”

 

Gyökössy Endre a szelídséggel kapcsolatban egy érdekes tapasztalatát mondta el.

 

„Egy mélyen hívő férfira gondolok, akinek az anyósa és felesége pokollá tette az életét. Mindenki azt tanácsolta, váljon el. A barátja azt mondta: őrült vagy, anyósod boszorkány, a feleséged démon. Azt válaszolta: Nem azok, csak az Úristen reszelője az egyik, vésője a másik. Ezekkel farigcsál engem. Nem jó, de szükségem van erre.

 

Gyökössy hozzáfűzte: Az ilyen, csakis az ilyen erős szelídekre mondja Jézus: Boldogok! Boldogok, mert éppen az az erő, amely szelídség is egyben, növeli, tágítja életünket túl önmagunkon olyan mértékben és dimenziókban, hogy Jézus őket mondja a föld örököseinek.”[8]

 

 

---