Elérhetőségek

Szent Kereszt Lelkészség - Kálvária, Szombathely

Cím: 9700 Szombathely,
Karmelita u. 1.
Telefon (az iroda nyitvatartási idejében):
+36-30/961-6737
Telefon (sürgős esetben):
+36-30/993-2964
Iroda nyitvatartási ideje: Hétfőn, Szerdán, Pénteken: 15:30-tól 17:30-ig
E-mail:
kalvaria.szombathely@gmail.com
horvath.jozsef@martineum.hu
Bankszámlaszám


„Koldus-szegény királyi gazdagon, részeg vagyok, és mindig szomjazom.”[1]

2017.03.18. 17:53
Jézus szomjúságáról két alkalommal van szó az evangéliumokban. Egyik, amit a mai evangéliumban hallottunk. Tombol a nyári hőség, a nap delelőn… Jákob forrás kútja mellett Jézus megszólítja a szamariai asszonyt, aki vizet jött meríteni. „Adj innom!
 
A másik, a keresztre szegezett Jézus az evangéliumok tanúsága szerint hétszer szólalt meg. Az ötödik megszólalása egyetlen szó „szomjazom”.[2]
 
Mindkét esetben mást jelentett a Jézus által használt szomjúság szó. Éppen úgy, mint a mindennapi életben sokféleképpen lehet szomjas az ember. Alapvetően a folyadékra szomjas. De lehet valaki szomjas a szeretetre, az elfogadásra, a megbecsülésre, a tudásra, stb. Amikor Jézus megszólította a szamariai asszonyt, amint a beszélgetésből kiderül, Jézus egy másik fajta szomjúságról és másféle szomjat oltó folyadékról beszél. „Ha ismernéd Isten ajándékát, s azt, aki azt mondja neked: Adj innom, inkább te kértél volna tőle, s ő élő vizet adott volna neked.” Tudjuk, hogy az élő víz a folyó víz, a forrásvíz, szemben a ciszternába összegyűjtött esővízzel. Jézus végtelen távlatot nyitott meg a következő mondatával: „Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”[3]
 
Azt mondják, hogy az éhséget tovább lehet bírni, mint a szomjúságot. Az éhezést azért bírja tovább az ember, mert ha nem vesz magához táplálékot, a szervezet folyamatosan feléli a tartalékait, de feléli az izmokat is, végül is feléli, fölemészti önmagát. A folyadékhiány esetében nincs tartalék, mindössze 3-4 nap, és meghal a szomjazó ember. Élelem nélkül akár egy hónapon át is életben tud maradni.
 
Testünk 70 százaléka víz, ami a legkülönbözőbb utakon tűnik el a szervezetünkből, amit éppen ezért folyamatosan pótolni kell. Ha a kiszáradás állapota lép fel, akkor onnét már nem könnyű megmenteni az életet.
 
A vízhiány alapvetően rossz állapot, melyre a szervezet az alábbi módon reagál: ha a vízháztartásunkból hiányzik 0,5-1 % folyadék, szomjúságérzet jelentkezik. 3 % hiány esetében növekedik a szomjúságérzet, csökken a nyálelválasztás. 5 % folyadékhiánynál élénkül a szívverés, fáradság, gyengeségérzet jelentkezik. Ha már 10 % folyadék hiányzik a szervezetből fenn áll a testműködés, szellemi tevékenység zavara. 15-20 % hiány esetében bekövetkezik a halál. Az agynak 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz.[4]
 
Gyönyörűen fogalmaz Barsi Balázs a mai evangéliumról szóló magyarázatában. Annyira tömör és igaz, hogy szó szerint idézem. „A színeváltozás hegyének magasa után, vágyaink kutjának feketlen mélység tárul fel előttünk a mai evangéliumban.” Kezdi. Majd felteszi a kérdést:
 
Mire szomjas az ember? Vízre? Nem, hanem az életre, melyet a víz táplál. Milyen életre? A mulandóra? Nem, az csak képe, ígérete az örökkévalónak. Milyen örök életre szomjazik az ember? Öntudatlan felolvadásra a mindenségben? Nem! Ha képes még a szívére hallgatni, tudhatja: örök szeretetre, olyan életre, amely csupa szeretet és viszontszeretetet, Isten szívéből fakadó, és oda visszatérő, örök életre szökellő vízre.
 
Testi valónk szomjai, pszichénk szomjazásai, értelmünk tiszta epedései csak jelzései egy nagyobb szomjúságnak, mely mélyebben van, mint a test, a psziché, mélyebben, mint tudattalan világunk, de mégis hozzánk tartozik. A szívünk mélyéről, reményünk legalapvetőbb rétegéről, központi magjáról van szó. Arról a kútról, amelyhez nincs vödrünk, és amelyből mindaddig szomjúság tör fel, míg Jézus Krisztus a hit és a keresztség által meg nem adja nekünk a Szentlelket, aki maga Isten Szeretete! Így lesz Isten legvégső, legbensőbb titka, a Szentlélek, a Szeretet a mi legvégső valóságunkká és legbensőbb titkunkká.”[5]
 
Újsághír:
„2016. szeptember 4-én avatta szenté Ferenc pápa Kalkuttai Teréz anyát  A szentté avatási formula elhangzása után legördült a lepel Teréz anya képéről a bazilika loggiáján és a hívek tapssal köszönthették az anyaszentegyház új szentjét. Közben az oltár előtti tartóra helyezték Teréz anya ereklyéit, melyet most tömjénezéssel tiszteltek meg. Az ereklyetartót abban a gondolatban formálták meg, hogy az kifejezze Teréz anya lelkiségét, amely pedig eggyé vált a keresztre feszített Jézussal, aki így szólt: „Szomjazom!”. Ezt a kiáltást hallotta meg Teréz anya egész életében, amikor az a szegények és elvetett emberek ajkán fölfakadt, mert valójában az élet és a szeretet szomja kért irgalmas enyhülést. Ennek ápolására alapította a Szeretet Misszionáriusai közösséget.”[6]
Túrmezei Erzsébet A forráshoz
Mottó " Te nemcsak olyan forrás vagy, amelyik engedi magát megtalálni. Te az a forrás vagy, amelyik maga indul el megkeresni a szomjazókat." Sören Kierkegaard
 
Tiszta- bővizű csodálatos Forrás,
keresd tovább a szomjasakat!
Látod, mennyien vannak!
Posvány vizével oltják szomjúságuk.
 
Szomjaznak, életre, szeretetre,
irgalomra és bocsánatra, jóságra, igazságra, örömre, igazi szabadságra.
Szomjazók számlálhatatlan serege!
Mi lesz velük, ha rád nem találnak?!
 
Milyen felfoghatatlan, ahogy elindulsz megkeresni őket, ahogy szüntelen útban vagy feléjük, meg se várva, hogy ők keressenek!
Milyen csodálatos titok!
 
Boldog akit már megtaláltál,
s nem posványok mérgező vizét issza!
Ahogy ígérted,
nem szomjazik soha többé, és belsejéből szeretet, öröm, irgalom, jóság: élő víz fakad.
 
Krisztus-forrás, te áldott, drága, tiszta,
keresd tovább a szomjasakat!
 
Ha Isten- szomjúságát nem elégítette ki az ember a lélek örök kiszáradása, a kárhozat lesz a végeredmény, ami az örök és soha ki nem elégíthető szomjúság gyötrelme. Végül is ez lehet a pokol, égető vágy az Isten után, akit most már soha sem érhet el.
 
Sík Sándor piarista szerzetes költő így ezekkel a szavakkal fordította le a 62. szoltár első sorait.
 
„Isten, te vagy én Istenem:
kereslek szorgos-éberen;
Téged szomjaz a lelkem, érted eped a testem,
mint asszú föld, mely szomjas és vizelten.”
okéatya
„Koldus-szegény királyi gazdagon, részeg vagyok, és mindig szomjazom.”[1]

Hozzászólások

Pete 2022. március 15., 10:07
After going over a handful of the articles on your blog, I seriously like your way of writing a blog. I book-marked it to my bookmark site list and will be checking back in the near future. Please visit my web site as well and let me know your opinion. 1xbet promo code

Hozzászólok

!
!
!

!Kötelező elfogadni!


Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Szent Kereszt Lelkészség - Kálvária, Szombathely - Magyar